Ahol hatás és profit összeér: 5 kérdés-válasz a társadalmi vállalkozásokról

2021. október 20.

Harsányi András
Harsányi András

Miben más mint a civil? Miben más mint a profitorientált? Könnyebb vagy nehezebb út a társadalmi vállalkozásé, mint a non- vagy for-profit működés? Mivel meggyőződésünk, hogy mindkét irányból efelé a “filozófia” felé kell tartani ahhoz, hogy élet- és működőképes is maradjon a világunk, ezért részletesen belementünk az aránylag friss koncepcióba. Mutatunk szuper példákat is, az előre lelőtt poén pedig az lesz, hogy mi magunk is társadalmi vállalkozásként működünk.

Jártál már olyan irodában, ahol nett kartonkukákban gyűlt a szelektív, és tartalmukat a kihelyező cég ürítette, utószelektálta, szállította el? A Recobin olyan társadalmi vállalkozás, mely piaci alapon kínál szolgáltatást és terméket a szelekítv hulladékgyűjtés piacán. Lehetne civil szervezet, mely harcosan kiáll a környezetvédelem mellett, vagy forgalmazhatna egyszerű műanyag szemetesládákat, mindenféle impact-megfontolás nélkül. Ehelyett folyamatosan fejlődő, sikeres cégként üzemel (szociálisan hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatva), és fenntartható választ ad az integrált hulladékkezelés kihívásaira. Működése hatodik évében kezdte magát társadalmi vállalkozásként definiálni. A fogalom ugyanis annyira újkeletű, hogy még mindig alakul a meghatározása.

1. Hol helyezkedik el a civil és for-profit közötti skálán?


A civil szervezetek jó része számára a profit még mindig maga az ördög. Vállalatok többsége pedig (mikrovállalkozástól a legnagyobb multikig) gyakran csak a pénzügyi eredményeiket monitorozzák, és nincsenek mérőszámaik az ezeken túlmutató, hosszú távú környezeti és társadalmi hatásuk egészére vonatkozóan. A társadalmi vállalkozás esetén a két szempont egyszerre érvényesül, olyan szinten, hogy profit és a hatás közvetlenül egymás következménye.


Meggyőződésünk, hogy a jövő a társadalmi vállalkozásoké. Ha fennmarad a klasszikus piacgazdaság úgy, hogy közben nem tesszük tönkre a környezetünket és a létező társadalmi formákat, eljutunk a metszetbe: a civil szervezetek is megerősödnek üzleti készségek és működés szempontjából, a “hagyományos”, for-profit vállalatok pedig (érdemben!) foglalkoznak a hatással, amit a környezetre, társadalomra gyakorolnak.


2. Miben más, mint a “hagyományos”, profitorientált vállalkozások?

Egy for-profit cégnél a pénzügyi megtérülés (shareholder value) áll a működés középpontjában. Míg számukra a profitabilitás a legfontosabb, addig egy társadalmi vállalkozásnál, mely legalábbis önfenntartó, belép a társadalmi hatás növelésének szempontja. Előbbi csak pénzügyi megtérülést keres, utóbbi a pénzügyi fenntarthatóság mellett (vevői ugyanúgy pénzt fizetnek az általa nyújtott szolgáltatásért, termékért, ahogy a for-profit vállalkozás esetén) a társadalmi hatást teszi a fókuszba.

3. Miben más, mint a “hagyományos” non-profit szervezetek?


Leginkább a forrásszerkezet különbözik. A civil szervezetek működését donorpénzek, magán- vagy vállalati adományok biztosítják, de fő céljuk szintén az impact (pozitív társadalmi vagy környezeti hatás) növelése. Tevékenységük sikere nagyban függ forrásteremtési lehetőségeiktől.


Egy civil szervezet nem működik piaci alapon, de társadalmi hatást ér el, a klasszikus for-profit szervezet nem ér el pozitív társadalmi hatást, de piaci alapon működik. A skála közepére tehető társadalmi vállalkozás piaci alapon működik és pozitív társadalmi hatást is elér.


4. Mitől nehéz társadalmi vállalkozást működtetni?

Hosszú távon előny, hogy olyan terméket és/vagy szolgáltatást árul, amely pozitív hatást gyakorol a környezetre vagy társadalomra. (Egy fast fashion cégnek például mind a társadalmi, mind a környezeti hatása negatív.) Társadalmi vállalkozásként viszont számolnunk kell azzal a kettősséggel, hogy az impact szem előtt tartása mellett a piacról kell megélni, sőt, a két szempontnak kéz a kézben kell járnia. Két kitűzött céljából fakadóan vannak olyan résziparágak, ahol nem lehet társadalmi vállalkozást építeni. Ilyen például az olajipar, ami teljesen környezetszennyező, ezért kevés olyan globális társadalmi vállalkozás megjelenésére számíthatunk, melyek akkorára nőnek, mint a jelenlegi globális olajvállalatok...


Üzleti szemmel vizsgálva a pénzügyi megtérülése alacsonyabb, de a hatás-fókusznak át kell hatnia a teljes szervezetet, nemcsak stratégiai hanem operatív szinten is, minden résztevékenységben (megfelelő munkajövedelmet biztosítva a munkavállalóknak), ez pedig minden esetben pénzbe kerül.

5. Milyen egy társadalmi vállalkozó?

Ha valaki ráébred arra, hogy a társadalmi problémákat piaci alapon is meg lehet oldani, valószínűleg egy leendő társadalmi vállalkozóról van szó. Feltehetően érzékeli, hogy a világ, amiben élünk, és amilyen szolgáltatásokat és termékeket a cégek többsége árul neki, pusztítja a társadalmunkat és/vagy a környezetünket is. Ráeszmél egy problémára, amire megpróbál választ találni, de piaci szemlélettel nyúl a megoldáshoz. Saját magánéletében, vagy szűkebb környezetében érzékelt egy környezeti vagy szociális kihívást, és megtalálja a kezelés fenntartható módját.


Ha társadalmi vállalkozó vagy, egyszerre két dologhoz kell értened. Egyrészt a cégvezetésnek, menedzsmentnek és a teljes szervezetnek pont olyan profinak kell lenni, mint egy for-profit vállalkozás esetében, mialatt az ügyben, amiért küzdesz, szintén otthonosan kell mozognod. Ha profi sales-es lennél a Coca Colánál, holnap átmehetnél a Zarához. Üdítőgyártásból a ruhaiparba érkezve ugyanazokat a készségeket használnád, amiket felszedtél az évek alatt, az iparági specifikációkat pedig elég hamar megtanulnád, hiszen ugyanaz a működési logika. Társadalmi vállalkozóként viszont kiképzed magad adott témakörben (pl. a hulladékot hogyan lehet újrahasznosítani, ahogy a Recobin esetében), miközben vezetsz egy akár sokaknak megélhetést biztosító vállalkozást.


Kedvenc társadalmi vállalkozásaink

Mutatunk végül néhány társadalmi vállalkozást, melyekre mind a céljaik, az általuk elért hatás, mind pedig teljesítményük szempontjából komoly elismeréssel tekintünk.


Ha egy nemzetközi nagyvállalat felvásárol egy társadalmi vállalkozást, valamely számára hasznos, komplementer iparágban, utóbbi elkezdheti lassan átalakítani friss tulajdonosát. Kultúrája “beszivárog” a multihoz, aki elkezd például a környezeti ártalmak csökkentésével intenzíven foglalkozni. Ilyen például a (Scale Impacthez hasonlóan BCorp minősítésű) Danone Canada. Multicégnek tűnő Alpro alternatív tejgyár szintén fontosnak találja a BCorp minősítést, és ezért sok speciális követelménynek meg kell felelnie.


Fontos és hasznos munkát végeznek

  • az adományboltok, közülük is kiemelten a Cseriti,
  • a rövid ellátási lánccal dolgozó élelmiszer-kereskedők, amilyen például a Youtyúk,
  • a speciális, és nem-speciális igényű gyerekek számára közös, integrált játszótéri eszközöket kínáló NestingPlay,
  • az indiai mobil inkubátor, az Embrace, amely koraszülötteket segít életben tartani a kórházba jutásig (és melyet a magánkórházak számára borsos áron biztosítanak)


Végül pedig maga a Scale Impact is társadalmi vállalkozásként működik. Úgy döntöttünk, hogy kilépünk abból a paradigmából, hogy pusztán forrást kellene biztosítani a civileknek, akik így bizonyos mennyiségű ügyfelüknek tudnak segíteni. A “hal helyett hálót” gondolkodáson túl még “halászni tudást” is biztosítunk számukra, hogy még életképesebbek legyenek, és a fejlesztési eredményeképp megsokszorozzák hatásukat, és akár százszor több ügyfelüknek nyújthatnak támogatást. Amellett pedig, hogy multiplikátor hatást fejtünk ki, mi magunk is fenntartahtóan működünk.



Merre tovább társadalmi vállalkozások?

Nem minden ügyből lehet társadalmi vállalkozást formálni. De abban biztosak vagyunk, hogy a cégeknek is figyelembe kell venniük saját hatásukat, és a civileknek legalább olyan professzionálisan kell működniük menedzsment szempontból, mint a tulajdonosi körük által számon kért for-profit szervezetnek. Nem egyszerű a feladat. Egy ügyvezető nagyjából bármilyen céget eligazgat, de ahhoz például, hogy óvodapedagógusokat hogyan kell felkészíteni arra, hogy korán észrevegyék egy gyereken a szellemileg vagy fizikailag eltérő teljesítményt, szakmailag is nagyon kell érteni. Mellette pedig fenntarthatóan kell vezetni a vállalkozást, amelyben lehetőség nyílik erre a munkára.

Segíthetünk a társadalmi vállalkozásod felépítésében? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Érdekel a téma? Kövess minket Facebook-on, LinkeIn-en, és oszd meg velünk a saját tapasztalataidat is!



Megosztom ezt a cikket:

További cikkeink:

Lévai Gábor
Lévai Gábor
Szeszlér Vera
Szeszlér Vera
Szeszlér Vera
Szeszlér Vera