Envelope Facebook Linkedin

Hogyan dolgozunk -
reziliencia modell

Tudást és erőforrást áramoltatunk, partnerséget építünk a szektorok között az impact maximálása érdekében.

A fejlesztés megkezdése előtt kérdőívvel, majd interjúval közösen mérjük fel, hol tart a szervezet, melyek azok a részelemek egy-egy pilléren belül, amelyeket mindenképpen fejleszteni kell.

A fejlesztendő részterületeket a reziliencia modell segítségével képesek vagyunk összefüggéseiben vizsgálni, és így meghatározni a fejlesztési prioritásokat.

Ez alapján határozzuk meg ügyfeleinkkel közösen a fejlesztési célokat, és a célok elérését alátámasztó kulcs indikátorokat.

A fejlesztés közösen kialakított menetrend szerint, hosszú távon, a szervezet működéséhez illeszkedő módon zajlik, a megfelelő szakértők bevonásával. A fejlesztés célja és egyben elvárt eredménye minden esetben az, hogy a szervezet önmagához képest szintet tudjon lépni és meg tudja sokszorozni pozitív társadalmi hatását (impactjét).

a Scale Impact reziliencia modellje

Stratégiai működés
A hosszú távú pozitív társadalmi változás eléréséhez stratégiai szemléletmódra, tervezésre és megfelelő visszacsatolásokra van szükség. A reziliens működés keretét a szervezeti stratégia és az arra épülő funkcionális stratégiák biztosítják. Modellünk szerint akkor működik egy szervezet stratégiai módon, ha rendelkezik naprakész szervezeti és funkcionális stratégiákkal, a fő stakeholderek ismerik a szervezeti stratégia fő elemeit, és rendszeres a stratégiák megvalósulásának ellenőrzése, és azok időszakos felülvizsgálata.
1
Hatásmérés
Egy szervezet társadalmi / környezeti hatása az a tartós változás, amit az érintettjei életében (tudásában, képességeiben, magatartásában), a többségi társadalom szemléletmódjában és viselkedésében, illetve a környezetterhelés csökkenésében el tud érni. Modellünk szerint a szervezet akkor foglalkozik megfelelően a hatásméréssel, ha a tevékenységei és a hosszú távú cél között logikai kapcsolat van, a kliensek és más érintettek bevonásával méri egyes tevékenységei társadalmi hatását, gyűjti és elemzi ezeket az adatokat, és a hatásmérés eredményeit felhasználja mind a stakeholderei tájékoztatásában, mind a saját tevékenysége fejlesztése során.
2
Szervezeti kultúra
A szervezeti kultúra a szervezet által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések és hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik, és az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit, és mint kívánatos gondolkodás- és magatartásmódot. Egy szervezetet akkor tekintünk ezen a területen jól működőnek, ha biztosított a munkatársak bevonása a döntésekbe, a működése emberközpontú, ügyfélfókuszú, és a hosszú távú pozitív változás elérésére fókuszál.
3
Menedzsment
Minden szervezetnek a vezetők készségei és képességei szabják a legfőbb korlátokat. A jól menedzselt szervezetnek elegendő erőforrása van a tevékenysége ellátásához, amelyeket hatékonyan használ. A munkatársak / önkéntesek megfelelően képzettek, elválik egymástól a menedzsment és az irányítás, és rugalmas a szervezeti struktúra.
4
Prudencia, jogszabályi megfelelés
A prudencia óvatos, felelősségteljes, az ügyfélérdekeket, a jogszabályokat és a belső szabályzatokat figyelembe vevő, annak megfelelő működést jelent. Egy szervezet a mi modellünk szerint akkor működik prudensen, ha rendelkezik a működéséhez szükséges pénzügyi, számviteli, adózási és jogi ismeretekkel, és ezeket alkalmazza is. A szervezet tervezi és méri működését, a vezetők rendszeresen hozzájutnak az ezzel kapcsolatos információkhoz.
5
Átláthatóság
Az átláthatóság biztosítja, hogy a szervezet vezetői, munkavállalói és önkéntesei, támogatói, illetve a külső érdeklődők valós képet kapjanak a szervezet működéséről és annak pénzügyeiről. Emellett a transzparens működés elengedhetetlen feltétele, hogy átlátható legyen a szervezet finanszírozási és döntéshozatali rendje.
6
Pénzügyi stabilitás
Bár a legtöbb szervezet elsődleges problémaként a finanszírozás hiányát érzékeli, ez általában csak tünete a más területeken lévő hiányosságoknak. Modellünk szerint egy szervezet akkor tekinthető pénzügyileg stabilnak, ha több lábon áll, bevételei diverzifikáltak. A bevételei elegendőek ahhoz, hogy a költségei fedezete mellett a szervezet fenntartsa és fejlessze a működéséhez szükséges infrastruktúrát, és rendelkezik pénzügyi tartalékokkal a váratlan helyzetek kezelésére.
7
Szakmai stabilitás
Ahhoz, hogy egy szervezet tartós és mérhető pozitív változást érjen el, szükséges a megfelelő szervezettségi szint elérése. Mi akkor tekintünk egy szervezetet szakmai szempontból stabilnak, ha a szakmai tevékenység az érintettek igényeire épül, jól dokumentált, standardizált, a szervezet naprakész szakmai tudással, valamint elegendő és megfelelő arányú új és visszatérő klienssel rendelkezik.
8
Beágyazottság
A megfelelő társadalmi hatás eléréséhez nemcsak megfelelő kommunikációra, hanem széles körű partnerkapcsolatokra is szükség van, mi ezek összességét nevezzük beágyazottságnak. A reziliencia modell szerint akkor tekintünk egy szervezetet megfelelően beágyazottnak, ha a szervezet ismeri, és megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül megfelelő tartalommal éri el célcsoportjait, ezek körében megfelelő ismertséggel bír, valamint a társadalmi hatása elérése érdekében széles körű partnerkapcsolatokat működtet a tevékenységéhez kapcsolódó stakeholderekkel (érintettekkel).
9
Környezeti fenntarthatóság
Nyolc évvel a párizsi klímaegyezmény céldátuma előtt már nem működhet egyetlen szervezet sem a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelmen kívül hagyásával. Ezen a területen is a tudatosítás, célok kijelölése és visszamérése az első lépés, utána pedig segítünk a környezetterhelés csökkentése érdekében szükséges beavatkozások meghatározásában és véghezvitelében.
10