Az úgynevezett “jó ügyek” erős belső szándékból indulnak ki: változást szeretnénk elérni a világban. Kevesebb szenvedést, erősebb kapcsolatokat, egészségesebb Földet, és így tovább. De a jó ügyek magas szintű misszióját sokkal konkrétabb célokra kell bontanunk ahhoz, hogy lépésről lépésre, valóban haladni tudjunk az elérésük felé vezető úton. Erről szól a hatásmérés: annak megtervezése, visszamérése és kiértékelése, hogy milyen változást szeretnél elérni tevékenységeddel az érintettek életében. A hatás pedig sok esetben mérési hibahatáron belül mozogna, ha azok a vállalatok, amelyek már felismerték: “a társadalmi felelősségvállalás menő!” nem bocsátanának rendelkezésre forrásokat, legyen ez a tudásuk, az idejük, vagy a saját személyes elköteleződésük. És teszik ezt, mert megtehetik. Két ilyen céget is mutatunk a cikkben!
“A hatásmérés magában foglal minden olyan adatgyűjtési, elemzési és értékelési tevékenységet, amely segít a pozitív társadalmi változásra összpontosítani.” (Impact Academy)
Az Impact Academyben végzett munkánk pedig ezt az eszköztárat adja impact szervezetek kezébe: hogy a felbecsülhetetlen értékű társadalmi hatás valóban felskálázható legyen. Olyan szervezetek fordultak már meg a “hatásmérés akadémián”, mint a Szimbiózis Alapítvány, a KórházSuli Alapítvány, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, az IttaSzezon!, a Nem Adom Fel Alapítvány, vagy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, róluk pedig valószínűleg már te is hallottál, és ez egyáltalán nem lehet véletlen.
Amellett, hogy az elszánt, és fejlődni vágyó impact szervezeteket (azaz társadalmi hasznosságú szervezeteket) megtaláljuk, szükségünk van az átadandó tudás forrására is. Oktatói-fejlesztői munkánk nem lehetne teljes a cégek által felajánlott pro bono munkaórák, a “kötelező” társadalmi szerepvállaláson jóval túlmutató részvétel nélkül. Kevesen tudják ma még (de szerencsére egyre több vállalatnál jelenik meg ez a szemlélet), hogy ha egy cég felelősen működik, az a toborzás, a munkavállalói elkötelezettség és motiváció, valamint a vezető- és tehetségfejlesztés szempontjából is komoly érték. Minden pro bono felajánlott munkaóra értéke hosszú távon egy másik irányból “tér vissza” a cégbe.
Ashoka: Pro Bono Kézikönyv
Az Ashoka nemzetközi és magyar szervezete több mint egy évtizede támogatja vállalati partnereit hatékony pro bono programok tervezésében és szervezésében. Ennek keretében hozott létre egy ingyenesen letölthető kézikönyvet (a Pro Bono kézikönyv innen letölthető), melyben megosztják az együttműködések során tanultakat, tapasztaltakat. Esettanulmányok, kutatások és interjúk mellett bevált megoldásokat és további ötleteket gyűjtöttek benne össze azoknak a vállalatoknak, melyek most szeretnének elindulni ezen az úton.
De vajon miért ajánl fel egy cég ingyen munkaórákat impact szervezeteknek? Hogyan térül meg számukra ez a “befektetés”? Hogyan választják ki a munkatársakat, akik beleteszik szaktudásukat, idejüket a civil szféra fejlesztésébe? Miért jó ez a részt vevő munkatársaknak egyáltalán?
Miért “menő” a társadalmi felelősségvállalás?
Olvasd el a két interjút, melyeket az Impact Academy partnereivel készítettünk éppen erről, az Ashoka pro bono kampányának keretében!
- “Az újabb kérdéseik jelzik, ha beépült egy szervezetnél az adatvédelem” – interjú dr. Domokos Mártonnal
“Domokos Márton a CMS Budapest ügyvédi irodánál dolgozik, ahol nemzetközi szinten is nagy hangsúlyt helyeznek az ESG területére. Márton adatvédelmi jogi tanácsadással vesz részt az Impact Academy munkájában, alább a pro bono munkájáról, és annak eredményeiről kérdeztük.”
- “Hogy felvillantsunk egy távolabbi perspektívát” – interjú Szokolics Dániellel
“A Hiflylabs adatelemzője, Szokolics Dániel az Impact Academy két évadában segítette a csapatokat mentorként: bár ma már máshol elemzi az adatokat, elmesélte akkori tapasztalatait a programról, azt, hogy konkrét szakterülete, a mérés milyen kiemelkedő jelentőséggel bír az impact szervezeteknél.”
by 
