Egyszerűen hatást jelentene az impact? A reziliencia pusztán ellenállóképességet? Prudencia alatt jogszabályi megfelelőséget értünk? Vagy ennél sokkal többet? Egy sor közismert fogalmat újradefiniálunk közel évtizednyi tapasztalat alapján. Szeretnénk, ha velünk együtt a cégek és impact szervezetek vezetői, munkatársai, és partnerei is egyre inkább így tekintenének rájuk: impact mint pozitív társadalmi, környezeti hatás, reziliens, prudens működés mint a civilek számára is elérhető cél, és így tovább. Azt szeretnénk, ha hosszú távon nemcsak hálót a hal mellé, hanem még halászni tudást is adhatnánk azoknak, akiknek szüksége van az együttműködésre.
átláthatóság, transzparencia:
Civil szervezetek esetén jelenti a beszámolók publikussá tételét (ami a kötelező minimum), de akár minden bevétel és költség, szakmai információk, jelentések, szervezeti felépítés publikussá tételét az online felüleken, naprakészen. Minden civil szervezet köteles közérthető formában megjeleníteni a weboldalán a donorokat és a gazdálkodás részleteit, társadalmi vállalkozások esetén nem teljes körben szükséges, hiszen nem adományokból gazdálkodnak.
B Corp:
A B Corporation tanúsítással rendelkező vállalatok arra adnak választ, miként lehetnek az üzleti vállalkozások a pozitív társadalmi változások eszközei. Szakítanak azzal az idejétmúlt elképzeléssel, hogy egy vállalkozás sikerességét csak a pénzügyi mutatók mentén lehet mérni. Olyan vállalkozások, akik a túllépnek a vállalati felelősségvállalás hagyományos értelmezésén, és a profitteremtés mellett a társadalmi értékteremtést is célul tűzik ki, amit működésük minden aspektusában igyekeznek érvényre juttatni. (Részletesen: A Scale Impact B Corp minősített szervezet)
beágyazottság:
For-profit szervezetek esetén a kommunikációs, marketing- és sales folyamatok felelnek a széles körű elérésért, a non-profitok, társadalmi vállalkozások esetén a partnerségek látnak el hasonló funkciót. Ilyen például a Recobin és a Cseriti esete (mindkét társadalmi vállalkozásról írtunk ebben a posztunkban), ahol az ügy, ami mentén együttműködést ápolnak, a hulladékcsökkentés. Régiós partnerségek szintén növelhetik a beágyazottság mértékét.
ESG:
(Environment, Social, Governance) Környezeti, társadalmi és irányítási standardok. A környezeti kritérium azt vizsgálja, hogy a szervezet hogyan “viselkedik” a környezet irányában, a társadalmi azt, hogyan menedzseli a kapcsolatát a munkavállalókkal, a beszállítókkal, a vásárlókkal, és a közösségekkel, ahol működik. Az irányítás a szervezet vezetését, a vezetők fizetését, a belső kontrollfolyamatokat, auditot és a tulajdonosi jogokat vizsgálja.
externália:
Azok a költségek egy termék vagy szolgáltatás árában, melyek közvetlenül nem jelennek meg benne, mégis figyelembe kell vennünk őket. Ilyen például az, hogy egy benzinkút üzemeltetésének költségei között a környezetszennyezés ára nem jelenik meg. Ha minden piaci termék és szolgáltatás árában megjelennének a környezeti vagy társadalmi externáliák (tehát azon hatások pénzügyi összege, melyeket ez negatívan okoz), lényegesen fenntarthatóbb módon működne a gazdaság. Pozitív externália példa: ha a lakhelyem környékére erdőt telepítenek, a lakásom értéke megnő, miközben az erdőgazdálkodásnak nem fizettem az ezzel járó költségeket
Fenntartható Fejlődési Célok:
Az ENSZ fogadta el 2015-ben. Tizenhét, egymással összefüggő célkitűzést tartalmaz, melyek célja, hogy mindenki számára egy jobb és fenntarthatóbb jövőt építsünk. A célokat 2030-ra kell(ene) elérni. (Részletesen: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend)
gazdasági felzárkóztatás:
A gazdasági átlagtól, a még elfogadottól, a társadalom többségétől való lemaradás, elmaradás megszüntetését célzó tevékenység. Bármilyen szempontból hátrányos helyzetű vagy gyengén teljesítő egyének gazdasági kudarcainak mérséklése, olyan beavatkozásokkal, melyek a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését tűzik ki célul. Olyan politikák és programok kivitelezése, melyek a méltányosságot, az esélyegyenlőséget, az integrációt, az inkluziót, a gazdasági életbe való visszavezetést, a munkahelyi kudarc csökkentését célozzák.
hatásmérés:
A hosszú távú, tervezett pozitív változásoknak a tetten érésére kialakított eljárás, amelynek során:
1. megtervezzük, mit és hogyan mérjünk,
2. rendszeresen gyűjtünk adatokat a kulcs, stakeholder életének változásával kapcsolatban,
3. ezeket az adatokat értelmezzük, elemezzük,
4. az elemzések eredményei alapján a tevékenységeinket folyamatosan fejlesztjük,
5. az elemzések eredményeit a megfelelő stakeholderek felé rendszeresen kommunikáljuk.
impact:
Az impact szó jelentése: hatás. Az érintettek életében, vagy a környezeti terhelés csökkenésben bekövetkező mérhető, hosszú távú pozitív változás.
impact szervezetek:
Szokták őket társadalmi hasznosságú szervezetnek, vagy társadalmi célú szervezetnek is nevezni: civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, de akár oktatási-egészségügyi intézmények is tartozhatnak ebbe a körbe.
KPI (kulcs mutatószám):
- Közvetít a statisztikai megfigyelések és a gazdasági, társadalmi jelenségek között
- Összefoglaló mérőszám, csökkenti a döntéshez figyelembe veendő információk mennyiségét (adatredukció)
- Jelzi a cél elérésének mértékét, a céltól való eltérés irányát és mértékét, a célnak való megfelelés fokát
materiality elemzés:
A stakeholderek és az üzlet szempontjából legfontosabb környezeti, társadalmi, vagy vállalat-irányítási kockázatok feltárása.
output vs outcome (vs impact):
- Output: egy cselekmény azonnal és könnyen mérhető eredménye. Nem mér hatást és nem mér hatékonyságot
- Outcome: rövid távú hatás, hatékonyságot is mér
- Impact: hosszú távú hatás, hatékonyságot is mér
Például ha szervezel egy konferenciát tanároknak, melynek témája, hogy jobban figyeljünk oda egymásra, ebben az esetben az output: hányan vettek részt a konferencián, az outcome: hogyan változott a tanár a konferencia hatására az odafigyelésben, impact: milyen mély attitűdváltozást (hosszú távú hatás) okozott a tanárban a konferencia.
Másik példával, ha világítást cserélsz közterületeken, az output: hány lámpát cseréltél le, outcome: mennyivel lett jobb a közkivilágítás, hány balesettel történt kevesebb, mennyivel csökkent a lopások, a nemi erőszakok száma a vakfoltok csökkenésével.
prudencia:
Jelentése: jogszabályi megfelelőség. Egy prudencia szempontjából megfelelő, azaz prudens szervezet képes a jogszabályi, pénzügyi kötelezettségeknek, beszámolási határidőknek következetesen megfelelni. Számos eleme között ide tartozik például az időben történő elszámolás (pl. donorok, ügyfelek és minden más partner, pl. beszállítók, munkavállalók felé), vagy a pénzügyi tervek nyomon követése is.
rendszerszintű változás:
Olyan változás, ami a rendszer minden részét áthatja, figyelembe véve a rendszer részeinek kölcsönhatásait és összefüggéseit.
reziliencia:
A reziliencia ellenállóképességet jelent. A rezíliens szervezet alatt azt értjük, hogy képes alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez, jól reagál váratlan eseményekre, és bizonytalan körülmények között is tudja folytatni tevékenységét.
Jelentése: szervezeti alkalmazkodóképesség, rugalmasság, túlélőképesség.
stakeholder:
Érintettet vagy érdekelt. Minden olyan csoport, akikkel a szervezeted kapcsolatban van. Távolról közelebb haladva például ilyenek:
- természeti erőforrások
- helyi közösség, önkormányzat, oktatási-egészségügyi-szociális ellátórendszer
- ügyfelek, beszállítók, leendő munkavállalók, partnerek, hatóságok
- tulajdonosok, finanszírozók, menedzsment, munkatársak
társadalmi hatás:
A cég / szervezet tevékenysége következtében meghatározott célcsoport (vagy célcsoportok) tagjainak a viselkedésében, életkörülményeiben (életminőségében); vagy a környezetterheléssel kapcsolatban hosszú távon bekövetkező és fennmaradó tervezett, vagy nem tervezett, mért, pozitív vagy negatív változás.
társadalmi vállalkozás:
Olyan, piaci alapon működő vállalkozás, amelynek középpontjában valamilyen társadalmi vagy környezeti probléma megoldása áll, és ez áthatja a szervezet döntési környezetét. Működése piaci alapú és teljesen önfenntartó, tudatosan monitorozza a tevékenysége hatását, és az impact fókusz stratégiától operatív szintig megjelenik.
(Bővebben: Ahol hatás és profit összeér: 5 kérdés-válasz a társadalmi vállalkozásokról)
Triple Bottom Line:
People, Planet, Profit (vagy Prosperity)
Olyan üzleti koncepció, amiben a szervezetek nemcsak a pénzügyi eredményüket mérik (Profit: ez a standard, “bottom line”, mert a lap alján jön ki az eredmény), hanem a társadalmi és környezeti hatásukat is. A People-be olyan változók tartoznak mint pl. az oktatás, egyenlőség, egészség, jólét, életminőség. Konkrét példákkal, önkénteskedés támogatása, egyenlő bérek és felvételi követelmények, non-profitokkal stratégiai szövetségek. Aki ezt figyelembe veszi, az már elmozdult a shareholder value növelésének irányából a stakeholder value növelésének irányába. A Planet-be pedig a természeti erőforrások használata tartozik. Pl: etikus beszerzési források, energiatakarékosság.
SDG és Triple Bottom line kapcsolata:
by 
